A Szolnoki kistérség bemutatása

A Szolnoki kistérség Jász-Nagykun Szolnok megye közép-nyugati részén, Szolnok város 25-30 km sugarú környezetében, az Észak-Alföldi Régió nyugati részén, a Tisza és a Zagyva folyó által kialakított ártéri területen, a két folyó összefolyásának tágabb környezetében helyezkedik el. A Szolnoki kistérség egy sokszínű, ellentmondásos kistérség. Központi fekvése ellenére több települése földrajzilag periférikus helyzetben van. Területe 878 km2, a megye területének 16%-a, lakosainak száma 2000. év elején 120011 fő, amely megye lakosságának 29%-át tesz ki. A kistérség településeinek száma 17, ebből 3 város: Szolnok, Martfű, Újszász, 4 település nagy- és középfalu, 10 pedig kis- és aprófalunak tekinthető.

 A térség településeit társadalmi-gazdasági és településhálózati szerepük alapján az alábbiak szerint csoportosíthatjuk.

1. Hagyományos városi funkciójú, megyeszékhelyi, illetve egyes esetekben regionális szerepkörű település: Szolnok
2. Iparosodott, fejlett, részleges vonzáskörzettel rendelkező város: Martfű
3. Fejlődő, funkcióit kiépítő város: Újszász
4. Térségi központhoz szorosan kötődő, dinamikusan fejlődő, iparosodó település: Tószeg
5. Térségi központhoz szorosan kötődő, fejlődő, jó intézményrendszerű falvak: Besenyszög, Rákóczifalva, Tiszavárkony, Szászberek, Zagyvarékas,
6. Térségi központhoz lazábban ködődő kisfalvak: Rákócziújfalu, Tiszajenő, Vezseny
7. Önálló településcsoportként megjelenő, laza ködődésű falvak: Kőtelek, Nagykörű, Tiszasüly, Csataszög, Hunyadfalva.

A kistérség településeiből egyértelműn kiugróak Szolnok és Martfű városok, míg a többi település fejlettsége, helyzete nem tekinthető homogénnek. Ebből következik Szolnok különleges helyzete, ami rányomja bélyegét az egész kistérségre. Ugyanis, mint megyeszékhely a legmagasabb fejlettségi szintet vonzza magához, ezzel háttérbe szorítva a környező települések fejlődési lehetőségeit.

Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása

A Szolnoki kistérség településeit összefogó önkormányzati társulás, a 2004-ben alapított Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása, melynek elnöke Szalay Ferenc, Szolnok Megyei Jogú  Város polgármestere. A Társulás és a szolnoki székhellyel működő Kistérségi Iroda fő feladata a tagtelepülések fejlődésének és összefogásának előmozdítása, a többcélú közösségi szolgáltatások biztosítása, a kistérségi terület- és vidékfejlesztési folyamatok koordinálása, a hazai és az Európai Unió nyújtotta támogatási alapok felhasználásának segítése, tervezési dokumentumok elkészítése, pályázati tanácsadás, adatgyűjtés és szolgáltatás. A társulás együttműködik a Megyei Területfejlesztési Tanácssal, az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanáccsal, és aktívan részt vesz annak munkájában.

Elnök:
  Szalay Ferenc, Szolnok Megyei Jogú  Város polgármestere

Elnökhelyettesek:
- Balogh Zoltán, Besenyszög község polgármestere
- Dr. Gyuricza Miklós, Tószeg község polgármestere
- Szöllősi József, Szajol község polgármestere

Bizottságok:
- Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság
  Elnök: Puskás Béla,Tiszajenő község polgármestere

- Szociális és Egészségügyi Bizottság
  Elnök: Jánosi József, Zagyvarékas község polgármestere

- Kistérségi Fejlesztési Bizottság
  Elnök: Alapi József, Szászberek község polgármestere

Kistérségi Iroda:
- Irodavezető: Estókné Csete Olga

- Gazdasági vezető: Szabóné Jagadics Andrea

Szolnoki Kistérségi Koordinációs Értekezlet

A Területpolitikai Kormányzati Hivatal kezdeményezésére létrejött Kistérségi Koordinációs Értekezlet célja a kistérségben, illetve érdekében tevékenykedő egyes állami hálózatok, hivatalok munkájának folyamatos összehangolása, az egyes részintézkedések kölcsönös hatásainak erősítése.

A Koordinációs Értekezlet tagjai rendszeresen egyeztetnek többek között a kistérséget érintő környezeti, társadalmi és gazdasági folyamatokról, az önkormányzatokat, a civil szférát és a gazdasági szereplőket érintő pályázati rendszerek működésével összefüggő eseményekről, a kistérségben – európai uniós vagy hazai – támogatásból megvalósult fejlesztések, rendezvények tapasztalatairól, valamint a térség munkaügyi helyzetéről. Egyes aktuális feladataival kapcsolatban rendszeresen, de nem állandó jelleggel felkérheti a különböző államigazgatási szerveket az együttműködésre.

A Kistérségi Koordinációs Értekezlet, melynek elnöke Szalay Ferenc, Szolnok MJV polgármestere, társelnöke Tóth Lajos Rákóczifalva Nagyközség polgármestere, titkára Molnár László kistérségi megbízott, rendszeresen foglalkozik azokkal a kérdésekkel, amelyek a kistérség területfejlesztési működési feltételeivel, feladatainak ellátásával függenek össze, és segíti a térség és videkfejlesztési feladatainak megoldását.

Elnök:
Szalay Ferenc, a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása elnöke

Állandó tagok:

• Tóth Lajos, elnökhelyettes, Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása 
• Molnár László, kistérségi megbízott, Területpolitikai Kormányzati Hivatal 
• Deák Miklósné, igazgató, Észak-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ Szolnoki Kirendeltség és Szolgáltató Központ
• Dr. Csíkos Zoltán, hivatalvezető-helyettes, Észak-Alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Szolnoki Kirendeltsége
• Dr. Kerékgyártó Imre, vidékfejlesztési menedzser Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása 
• Dr. Sziráki András, elnök, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 
• Oláh Béla, falugazdász, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földművelésügyi Hivatal 
• Székely László, kamarai tanácsadó, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara 
• Horváth Péter, kuratóriumi elnök, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 
• Szabó Rudolfné dr., kistérségi civil érdekegyeztető fórum, IMPULZUS Egyesület elnöke 
• Lakatos István, irodavezető, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Térségfejlesztési és Külügyi Iroda

   

Földrajzi adatok

A kistérség települései több kistáji egység részeit képezik, ezek északról dél felé haladva a Jászság, Szolnok-ártér, és a Szolnok-Túri sík. Szolnok környéke természetföldrajzi szempontból igen érdekes terület, hisz a Tisza és a Zagyva találkozásánál lévő, folyami átkelőhely mellé szerveződött kistérség nem kevesebb, mint 6 természetföldrajzi kistáj találkozási pontjánál alakult ki. Rákóczifalva, Rákócziújfalu és Martfű a Szolnok-Túri sík magasabb fekvésű, löszszerű üledékkel fedett hordalékkúp-síkságának peremén fekszik. Ez a terület délnyugaton az alacsony, ártéri szintű Dél-Tisza-völggyel, nyugaton pedig a szintén ártéri szintű Szolnoki-ártérrel határos. Maga a Szolnoki-ártér nevű, asztallap simaságú ártéri síkság alkotja a szolnoki kistérség legnagyobb területét, a folyó jobb oldalán Tiszasülytől Besenyszögön, Tószegen át Tiszajenőig és Vezsenyig, melyet Tószeg illetve Tiszajenő környékén délnyugaton alacsony, ármentes, lösszel fedett hordalékkúp-síkság (Gerje-Perje-sík) és a szélhordta futóhomokkal borított Pilis-Alpári-homokhát határol. Újszász, Szászberek és Zagyvarékas határa viszont az Alsó-Zagyva-síknak is nevezett Jászság folyóvizek által feltöltött területére nyúlik.

Közlekedés

Ezt az alföldi viszonylatban sokszínű, egyhangúsága ellenére változatos térséget a Tisza és a Zagyva találkozásánál fekvő, s ezáltal frekventált közlekedésföldrajzi helyzetben lévő Szolnok szervezi földrajzi térszerkezeti egységgé.

A kistérségi településcsoport közlekedésföldrajzi helyzetét alapvetően meghatározza, hogy Szolnok az ország egyik legnagyobb vidéki vasúti csomópontja. Négy irányból, Nyugat-, Közép-, Délkelet- és Kelet-Európát összekötő nemzetközi expressz- és gyorsvonatokat is közlekedtető, elsőrangú vasúti fővonal fut itt össze Cegléd, Újszász, Püspökladány, Békéscsaba felől. Szolnok vasúti „előcsomópontjain”, a Szajolhoz közeli Tiszatenyőn fut be a fővonalakba a Makó-Szentes belföldi másodrangú fővonal, illetve Újszászon át a Hatvan-Jászberény másodrangú fővonal és a Vámosgyörk-Jászapáti mellékvonal. Csupán egyetlen mellékvonal, a Kiskunfélegyházára tartó vonal fut ki Szolnokról. A vasútvonalak kiépítettségével magyarázható, hogy a kistérség településeinek fele Szolnokról vonattal is megközelíthető.
A közutak tekintetében már kisebb jelentőségű csomópont Szolnok. A 4. számú elsőrendű, kelet-nyugati irányú főközlekedési út itt kel át a Tiszán, nagy forgalmat bonyolítva a nap bármely szakaszában. A kistérség többi települését másodrendű utak kötik össze, amelyeken viszonylag jó a járatsűrűség, ami Szolnokkal összekapcsolja őket.

Gazdaság

A kistérség gazdasági-társadalmi fejlődését a meg nem újuló természeti erőforrások (földgáz, ásványi nyersanyagok) szórványos jelenléte mellett a megújuló természeti erőforrások (termál- ásvány- és gyógyvizek, rétegvizek, felszíni vizek) bősége, a talajadottságok változatossága befolyásolja. A térség forgalmi helyzete, a mezĹ‘gazdasági nyersanyagokban való bĹ‘ség hosszú idő óta kedvezően hatott az ipar fejlődésére. A múlt században a kereskedelem és a közlekedés fellendülése viszonylag korán elĹ‘segítette a gépipar szolnoki letelepedését (vasúti járműjavító üzem), de a mezőgazdasági alap-anyagtermelés a malomipar és a cukoripar kialakulását is elősegítette. A mezőgazdasági termeléshez kapcsolódóan a térségben, illetve a közeli Törökszentmiklóson jelentékeny mezőgazdasági gépgyártás is megtelepedett. A fafeldolgozás hagyományos, de nagyüzemi ágként a bútoripar is korán kialakult, s a nagytömegű munkaerő jelenléte ösztönözte a martfűi cipőipar meghonosodását. Tiszasülyön gyógyiszap-termelő (Kolop-fürdő), Tiszajenőn gyógy- és ásványvíz palackozó (Mira-víz) üzemek jöttek létre. Az építőanyag-ipar nagy múltra tekint vissza. A 2. világháborút követően Szolnokon jelentős ipari beruházások valósultak meg (papírgyár, vegyiművek), melyeket később Martfűn is folytattak (növényolajgyár: Cereol Növényolajipari Rt., sörgyár: Braunion Rt.). A mezőgazdaságban kialakuló környékbeli nagyüzemek nagymennyiségű alapanyagtermeléssel tűntek ki.

Az említettek hatására Szolnok-Martfű-Törökszentmiklós térségében agrárgazdasági vertikumok (cukorrépatermelésre, gabona- és napraforgótermelésre épülő cukor-, malom-, sör- és növényolajipar, a nagyüzemi szarvasmarha,- sertés- és baromfitenyésztésre tej- és húsipar). A korábbi ipartelepítés következményeként a nehézipar szerepe a térségben igen jelentős. Különösen a gépipari, a gépi berendezéseket gyártó ipar (Szolnok, Tószeg), s a vegyipar súlya számottevő.

 A kistérség számos településén, a meglévő ipari parkokban (Szolnok, Martfű, Szászberek) jó kondíciókkal valósítható meg ipartelepítés, befektetés, megfelelő terület, infrastruktúra és munkaerő áll rendelkezésre. Az önkormányzatok többféle kedvezménnyel segítik elő a vállalkozások betelepülését.

A kistérség településeinek területhasznosítását a viszonylag magas szántóterületi arány (70-93%) határozza meg. Ebből következik, hogy alacsony a gyepterületek részesedése és ebben a tájban a gyümölcs- és szőlő telepítésekről szinte nem is beszélhetünk. Az erdő, nádas és halastó nélküli területek aránya a kistérségben 65,3, illetve 66%. A szántóföldi növénytermelés vetésszerkezetéről általánosítható megállapítás, hogy növekszik a szántóföldi zöldség- és fűszernövények termőterülete. A térség mezőgazdaságának jövedelem és foglalkoztatás szempontjából legfontosabb növényei: búza, napraforgó, cukorrépa, valamint a zöldségfélék. A térségben a talajok általában 20-25 AK értékűek, ami alól kivétel Besenyszög, Hunyadfalva, Kőtelek és Tiszasüly, ahol ez az érték 13-15 AK között ingadozik. Ugyanakkor a térség déli részén helyet kapott a termesztett növények között a gyümölcsök, szőlő és zöldségek. A kistérség gyümölcstermelő körzetei közé tartozik Tószeg és Tiszajenő környéke. A kistérség állatállománya a bekövetkezett zuhanásszerű csökkenés után növekvő.

A birtokstruktúra átalakulása kiemelkedő mértékű volt. A szántóterületek viszonylag nagy része magánkézbe került, melyek között gyakori az 5 ha alatti birtokméret. Szinte mindegyik településen van legalább egy olyan gazdaság, melynek területe eléri vagy meghaladja az 500 ha-t. A kistérség erdősültsége igen szegénynek mondható: átlag 4-8%.

Turizmus

A kistérség turisztikai adottságai jók. A Tisza és holtágai, a Zagyva folyó eredeti szépségében megőrzött tájértékei Európai szinten is egyedülállóak. A hullámterek változatos élőhelyei, fűzfa-nyárfa ligetredők, a „Tisza virágzása” és sorolhatnánk még tovább, az érintetlen, nyugodt természetet kedvelő turisták célterületei. A Tisza és holtágai kiváló horgászati lehetőséget is teremtenek és a viziturizmus, csónakázás, fürdés helyszíneként szolgálnak. A kistérség termálvízkincse szintén kiemelkedő, több település rendelkezik termálvizű fürdővel.

Jelentősebb turisztikai értékünk között szerepel Szolnok város üdülőkörzete és nevezetességei, a Nagykörűi cseresznyéskert, a cseresznyefák virágzása, az Újszászi Orczy-kastély, és a kastélyt körülvevő 23,4 hektáros angolkert, a Tiszasülyi Kolopfürdő, Kolopi-iszap.

Viszont ezen adottságok kihasználásával nem lehetünk elégedettek. Kiemelt feladat a turisztikai programkínálat és a szálláshelyek fejlesztése bővítése. Komoly lehetőség a falusi- és ökoturizmus fejlesztése, melynek irányvonalai a férőhelybővítés, minőség javítása és rendszerbe kapcsolás. Az idegenforgalomba való befektetés kiváló gazdasági lehetőség a térség szűkebb és tágabb környezetében élő vállalkozók részére.

Fejlesztések:

A kistérség fejlesztési irányvonalainak meghatározása, kidolgozása folyamatosan zajlik. Ennek jegyében több programmunka is elkészült, illetve kidolgozása folyamatban van. Hasonlóan a többi területfejlesztési kistérséghez elkészítettük az Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programot, amely azontúl, hogy képet ad a kistérség helyzetéről, egy stratégiai és operatív tervezést jelenít meg, továbbá az Európai Uniós támogatási rendszerekkel való ismerkedést, gyakorlatot is elősegítette. A Megyei Területfejlesztési Célelőirányzat alapból megpályázott támogatás révén elkészítettük a Kistérségi Települési Környezetvédelmi Programot, amelynek a megvalósítása törvényi szabályozáson túl, minden településnek rendkívül fontos érdeke.

A kistérség és a települések erőforrásinak felmérésére, ismertségének növelésére, a külső és a belső környezethez való kapcsolódás javítására, a gazdasági és turisztikai lehetőségek megjelenítésére és kiajánlására terveztük meg a Kistérségi Marketing Program pályázatot, mely nyertes lett, a program készítése folyamatban van.

A programozási és tervezési munka következő lépcsői az 1999-es gazdaságfejlesztési program (mely jelentős részben területfejlesztési elemeket is tartalmaz) aktualizálása, humánerőforrás fejlesztési program kidolgozása és az utolsóként említett, de egyik legfontosabb feladat, a fejlesztési programjainkban szereplő projektek megvalósításához pályázatok, források társítása.